Amikor az altatás örökké tart
A négy leggyakoribb alvásprobléma 1,5 és 3 éves kor közötti gyermekeknél
Végtelen altatás, sötétségtől való félelem vagy a nappali alvás bojkottálása – ezek mind előfordulhatnak a 18 és 36 hónapos kor közötti gyermekeknél.
Érzékeny fejlődési időszak
Ebben az életkorban a gyerekek minden érzékükkel szívják magukba az új ingereket. Egyrészt már sok mindent önállóan szeretnének megcsinálni, másrészt viszont sok dologhoz még szükségük van a segítségünkre és támogatásunkra. Emellett egyre többféle érzelmet is megismernek, ez bizony kihathat az alvásra és az elalvásra is.
A következő sorokban megnézzük ennek az időszaknak a leggyakoribb alvási problémáit, valamint tippeket adunk azok kezeléséhez.
Amikor az altatás örökké tart
Ebben a dinamikus fejlődési időszakban a gyerekek olyan sok ingert és érzelmet gyűjtenek össze a nap folyamán, hogy azokat estére nem mindig tudják időben feldolgozni – ez meghosszabbíthatja az altatást. Szülők körében végzett, friss kutatásaim szerint a 2-3 éves gyerekek átlagosan 20-40 perc alatt alszanak el - egyeseknél ez rövidebb, de akár sokkal hosszabb folyamat is lehet.
Mi van akkor, ha számotokra sokkal tovább tart, vagy kifejezetten nyugtalansággal jár?
A leggyakoribb okok lehetnek pl. az esti képernyőidő (videók nézése), a nappali alvás hossza és időzítése, valamint az esti lefekvés időpontja.
Illessz be egy új rituálét az esti rutinba, például különféle érzékszervi játékokat, amelyek segítik a koncentrációt és ellazulást.
Az alvás sehol sincs
A késő esti elalvás szintén gyakori probléma ebben az időszakban. Kutatások szerint a 2-3 éves gyerekek ebben az időszakban éjszakai baglyokká válhatnak, és később alszanak el, mint korábban. Ez gyakran azért történik, mert napközben még aludniuk kell, de az általános alvásigényük már alacsonyabb. Ezért a nappali alvással az esti alvás is eltolódik. Az átlag 20:00 és 21:00 között alszik el, de figyelmet igényel, ha a gyermek nagyon korán kel és nagyon későn fekszik (pl. 6:00-kor kel és 22:00 után alszik el). Vagy ha az esti lefekvés folyamatosan egy későbbi időpontra, 22:00-ra, 23:00-ra vagy még későbbre tolódik, és ez a baba nyugtalanságával vagy éjszakai ébredésével is összefügg.
Az egyik leggyakoribb ok a nappali alvás iránti igény változása lehet. Egyes gyerekek ekkor kezdik elhagyni a nappali alvást. Ennek azonban több oka is lehet. Gyakran az egyik a túl hosszú és gyakori képernyőnézés, ami a kutatások szerint befolyásolhatja alvásunk hosszát és az elalvást. Ezenkívül a bioritmus felborulása is szerepet játszhat.
Próbáljátok ki társasjátékokat vagy közös könyvolvasást az esti rituáléba építeni, ami segít a gyermek idegrendszerének megnyugtatásában.
Félelem a sötétségtől
A lefekvés elhúzódását és az esti nyugtalanságot gyakran a sötétségtől való félelem is okozhatja. A kutatások szerint ez a félelem általában 2 éves kor körül jelenik meg először, és 4-6 éves kor között tetőzik.
A sötéttől való félelem nagyon gyakori és természetes, és leggyakrabban a fantázia fejlődésének időszakában fordul elő. Azonban minden baba másként érzékeny az éjszakai félelem ezen szakaszára. Hogyan ismerheted fel, ha a gyermeked fél a sötéttől?
Egyes két év körüli és idősebb gyerekek már el tudják mondani vagy körülírhatják, hogy félnek. Másokon pl. észrevehető, hogy nyugtalanok lesznek este, amikor lekapcsoljátok a villanyt, nehezen tudnak elaludni, és át akarnak menni egy másik szobába, ahol több a fény. Erősebben igényelhetik a jelenlétedet, és gyakrabban ellenőrzik, ott vagy-e mellettük. Éjszaka felébrednek, és sírnak.
Az éjszakai lámpa fényénél próbáljátok ki a lefekvés előtti közös játékot (megváltoztatja a gondolatokat és az érzelmeket) vagy masszázst.
A nappali alvás kihívása
Az életkor előrehaladtával a gyermek nappali alvásigénye is változik. 18 hónapos és 3 éves kor között a baba szívesen fedez fel mindent, amit az új készségek nyújtanak számára. Így gondot okozhat neki, hogy fáradtsága ellenére lefeküdjön a nap közepén, és befejezze a játékot, a felfedezést és a szórakozást. Máskor az alvásigény egyszerűen megváltozik.
Egyes gyerekek egy délutáni alvásra állnak át, míg mások már 2 éves kor körül elkezdik elhagyni a nappali alvást.Kutatások szerint a gyerekek leggyakrabban 2 és 5 éves koruk között hagyják abba a délutáni alvást. Egyeseknél azonban korábban is bekövetkezhet ez.
Innen tudhatod, hogy a gyermeked már nem igényli a nappali alvást:
- nagyon hosszú ideig tart, mire sikerül elaltatni nappal
- a nappali alvás miatt az esti altatás egyre később sikerül
- ha napközben nem alszik, délután is éber, jelentősebb hangulatingadozás vagy nyűgösség nélkül. Tömören: jól bírja, csak egy kis fáradtság jelentkezik késő délután.
- ha napközben nem alszik, az nem ront az éjszakai alvásán.
- a gyermek nappali altatása nagyon sokáig tart, mégis nagyon nyugtalanul vagy rövid ideig alszik (ez utalhat arra, hogy csökken a nappali alvás iránti igénye).
A nappali alvás elhagyása egy nagy változás, és időre van szükség, hogy a gyermek szervezete alkalmazkodjon hozzá.
Gyors tipp kipróbálásra:
Közös napközbeni rituálé – az alvás helyett pihenhettek együtt, például rajzolással, kirakózással vagy gyurmázással. Remek választás lehet a szerepjáték, a festés vagy a kreatív alkotás is.
A cikk szerzője:
Mgr. et Bc. Lenka Medvecová Tinková
Lenka Medvecová Tinková orvosi antropológus, három gyermek édesanyja, a ProsimSpinkej cseh alváskutatási projekt alapítója. Szakmai és gyermekkönyvek szerzője az alvás témakörében, valamint a brit Durham Egyetem Parent Infant Sleep Centre kutatójaként az 1–3 éves gyermekek alvási szokásait vizsgálja.
